HTML

Hollywood Hírügynökség


Egy hétrekész (mainstream) filmkritikai platform, ami messze nem olyan komoly, mint a mondat első fele. További információért olvasd el az Ars Poetica-t.



Viharsziget (Shutter Island) Filmkritika

2010.03.04.

Sok filmkritikus vértezi fel magát azzal az elmélettel, hogy a filmtörténelem összes alkotásának alaptörténete körülbelül hét-nyolc kategóriába sorolható, azaz nem lehet elvárni a teljes eredetiséget egy műtől sem. Ezzel próbálják kirángatni az Avatart a szakmai megvetés pocsolyájából, és ezzel próbálják támogatni mai filmünket, a Shutter Island-ot is. A jelentős különbség az, hogy a magyarul Viharszigetre keresztelt mű ettől függetlenül köszöni szépen, tökéletesen megáll a saját lábán, és bár nem a legeredetibb történet, bizony minden más téren észveszejtő. Egy remek pszicho thriller, ami a leheletnyi mazochizmussal megáldott krimi rajongóknak kiemelkedő élményt fog nyújtani. Lássuk miért.


TÖRTÉNET!

 

Namost előre megjegyezném, hogy minden egyes önértékelési problémákkal küszködő barátunk azonnal tudtunkra fogja adni, amint kijövünk a mozi teremből, hogy ő bizony ezt a befejezést előre látta, ez tök egyértelmű volt, ő okos, tessék őt szeretni. És tényleg, a történet nem dob elénk semmi túlságosan meglepő csavart. Főhősünk, Teddy törzsőrmester, partnerével érkezik a filmnek címet adó kísérteties elmegyógyintézetbe, ahol egy beteg nyomtalanul eltűnt a gondosan őrzött cellájából. A két hekus nyomozni kezd, és kisvártatva rájönnek, hogy egy elszabadult szociopata elhanyagolható veszély a sziget más meglepetéseihez képest. Fény derül a karakterek hátsó szándékaira, Teddy megrázó múltját is megismerhetjük, és ha ez nem lenne még elég nagy kavarodás, a monszunidőszak is elérkezettnek látja az időt, hogy porig áztassa a környéket. Elszabadulnak az indulatok, meg a rabok, főszereplőnk szép lassan becsavarodik hely nyomasztó hangulatától, és végül nem mondom el. HA!

 

Azt viszont meg kell hagyni, hogy gondosan kidolgozott történet. A karakterek életszerűen fiktívek, (ha lehet ilyet mondani) a háttértörténetek értelmesek és nem hagynak sok lyukat maguk mögött, (asszem mégse lehet olyat mondani) az események, bár kicsit ziláltak, azért a film végére összerakhatóak. Van pár jelenet, (pl az autó felrobbantása) amit nem tudtam hova tenni, de mindez abszolút szükséges. A film ugyanis olyannyira jól kommunikálja az elmegyógyintézet őrületét, hogy a harmadik felvonásra maga is megőrül. A káosz árhullámként csap le a jelenetekre, a zene a haját tépi, a vágás sikoltozva rohangál össze vissza, a világítás pedig Napóleonnak titulálja magát és kiugrik a tetőablakon. A néző mindeközben kissé eltávolodik a történtektől, már-már kényelmetlenül érzi magát, de a vég eljön, és minden elcsöndesül.

 

Számomra kellemes meglepetés volt, hogy a történet egy mellékága igyekszik többet markolni, mint az alap „börtön krimi” vonal. Rendkívül jól megírt, intelligens és elgondolkodtató beszélgetések zajlanak a pszichológusok és a két rendőr között. Mindkét fél az emberek (és rajtuk keresztül a társadalom) „gyógyítását” nevezi meg elsődleges céljaként, a módszerek és eszközök azonban merőben eltérnek. Ezek az ellentétek ízes vitákat szítanak a felek között, amiket egyszerűen hallani kell. Eredetiben. Pont. Nem olyan rossz dolog az a felirat.

 

 

MEGVALÓSÍTÁS!

 

Martin Scorsese. Kell mást mondani? (Sajnos kell, mert valamiért igen kevés laikus ismeri ezt a méltán aranyba foglalható nevet.) Korunk legnagyobb amerikai rendezője pontosan azt hozza, amit mindenki elvár. Tökéleteset. Ha valaki operatőri munkát, világítást, vagy AKÁRMIT akar vizsgálgatni, a „Taxi Driver” és a „The Departed” rendezője első osztályú elemeznivalót ad. A film gyönyörű, az elejétől a végéig, a vizuális atmoszféra-teremtés mintapéldája. Ezek után nem is kérdéses, hogy az

 

AKCIÓ!

 

Is ott van a szeren. A vágás kifogástalan, bár ezért Scorsese veterán vágójának, Thelma Schoonmaker-nek a háromszoros Oscar díjas tudása felelős. A harcjelenetek érettek, stílusosak. (A Dachau-i emlékek olyannyira jól koreografáltak, hogy az embernek alig tűnik fel, hogy az áprilisi (napsütötte) felszabadítást itt valamiért fél méter hó alatt eszközölték. Gondolom így akarták még drámaibbá tenni az amúgy nem elég lehangoló haláltábort.)

 

ZENE!

 

A film azért nem mentes az öniróniától sem. Ez remekül tetten érhető a zenében, ami a „börtön krimi” műfaj klasszikusai által használt zenei aláfestést renoválja, de olyan elkötelezett maximalizmussal, hogy az biza komikumba hajlik át. Amikor a két rendőr megérkezik a szigetre, a marcona biztonságiak arcát mutatván felcsattan egy olyan bődületes „jaj jaj, nagy a baj” zene, hogy még maga a szereplő is összerezzen tőle. Olyan érzés kicsit, mintha a zene is egy beteg lenne az intézetben. Néha elsétál a kert túloldalára tulipánt majszolni, és alig hallani, amit dörmög, aztán mikor nem figyelünk oda, a hátunk mögé lopódzik, és félelmet nem ismerve ránk veti magát hangos „Döm döm DÖÖÖÖÖM” kiáltásokat hallatva.

 

SZEREPLŐK!

 

Nem tudom, mióta bizonygatja nekem mindenki, hogy Leonardo DiCaprio igenis jó színész, nem csak egy nyálas szépfiú. HÁT JA. Könyörgöm, szálljatok mán le erről. A srác egy legitim színész tele kifogástalan alakításokkal, három oscar jelöléssel, és kitudja hány „Majdhogynem Oscar de még mindig nem pont az” díjjal a farzsebében. Ha tetszik, ha nem, még a Titanicban is sokkal jobban alakított, mint mondjuk Matthew McConaughey BÁRMELYIK filmjében. De mindezt mindenki tudja. De igen, mindenki.

Ezt a filmet azonban mégse ő viszi a hátán, hanem a fő pszichológust játszó Ben Kingsley. Az az ember olyan rideg és tiszteletet parancsoló, hogy ha kiszólna a film közepén a közönséghez, hogy azonnal vegye fel mindenki a szemetet, a film végére steril lenne a lábtörlő is. Félelmetesen jó alakítás. Tessék odafigyelni.

 

Mindent összevetve éljen Shutter Island. A kissé zilált történet és a helyenkénti logikátlanság képtelen lenyomni a kísérteties atmoszférát, a remek látványvilágot és a kiváló (!) szövegkönyvet. Aki csak ezt olvassa el, galád módon legörgetve a lap aljáig, annak elmondom:

 

Scorsese!!! Tűnés a moziba!

 

Címkék: shutter island viharsziget

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://hollywoodhirugynokseg.blog.hu/api/trackback/id/tr491808555

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása