Sokan szerintem azért nem szeretik (és ez kiderült a youtube-os kommentekből is), hogy nem tudnak elég gyorsan olvasni és egyszersmind értelmezni az olvasott szöveget. Ez sajnos az oktatás hibája, és hogy manapság keveset olvasnak az emberek. Én mondjuk a tévében szeretem a szinkront, mert legtöbbször háttér-tévézek és bár értek és beszélek angolul, mégis kényelmesebb ha az anyanyelvemen szólnak a háttérben. Ellenben ha rendesen leülök egy film elé, vagy elmegyek moziba, csak is eredetiben szeretem megnézni, mert akkor teljes az élmény, akkor kapom azt, mit az alkotók eredetileg akartak nekem közvetíteni.

Tökmindegy milyen gyorsan is olvasol és azt egyből fel is fogod, ha egy film tele van terjedelmes dialógusokkal és kizárólag a betűkre hagyatkozhatsz, akkor maga a filmélmény veszik el. Hiszen a film az nem egy könyv és így elvesznek azok az apróbb képi részletek (mikro-arckifejezések stb.) amik egy igényes film esetében fontos jelentőséggel bírnak és legalább annyira fontosak, mint az eredeti szöveg/hang. Otthon ilyenkor van megoldás (pause) de moziban gáz. Amúgy én is eredeti nyelven szeretem nézni, mert kegyetlenül ellehet cseszni egy szar honosítással, meg egy nemodaillő szinkronhanggal a legjobb filmeket is. De hogy egy pozitív példát említsek, egyik kedvenc szinkronszínészem Sinkó László igenis jobb szinkront tolt Nicholson-nak a Batman-ben és Hopkins-nak a The Silence of the Lambs-ben, mint az eredeti előadók.

Ui: a fentebbi állításomhoz azt még hozzátenném, hogy ez azért is lehetséges, mert egy filmben a szinkronszínész nem a színészt, mint művészt szinkronizálja, hanem a színész által megformált/eljátszott karaktert, és bizony az előfordulhat, hogy egy szinkronszínész kreatívabban és odaillőbben mondja fel a szöveget a filmbéli karakterre, mint a konkrét színész, aki fizikailag megformálja - persze ez a ritkább.

Hogy egy klasszikus mémet idézzek: Why don't we have both?
Tudom, fura dolog ez a demokrácia a kapitalizmusban, de miért ne dönthesse el a néző, hogy mire ül be? A DVD-ken meg úgy is ki tudod választani. Nyilván azért készül szinkron a legtöbb filmhez, mert megéri, azaz a rá fordított pénzt visszahozza az eladásoknál. Ergo igény van rá. Az megint más kérdés, hogy mostanában egyre több az összecsapott fércmunka. A közelmúltból a Családi üzelmek szinkronját tudnám kiemelni, ami jobban sikerült, mint az eredeti hang. De a legtöbb szinkron minősége a felirat ajnározók malmára hajtja a vizet. És osztom @Tóth József: véleményét Sinkó Lászlóról :) Abban is igazad van, hogy a TDK Jokere eredeti hanggal sokkal jobb. Én szinkronpárti vagyok (pedig tudok angolul), azt mégis felirattal szoktam nézni. Holott készült hozzá szinkron, mégsem nyomtak pisztolyt a fejemhez, hogy azzal nézzem. Fura. És ebben nincs semmi nacionalizmus, vagy büszkeség. Egyszerűen tényleg van, hogy hozzáad valamit a filmhez. Tekinthetsz a szinkronra úgy is, mint egy külön termékre, lehet azt is értékelni, ugyanúgy lehet jó, vagy rossz, mint például a filmek.

Szóval ez egy parttalan vita, de azt jól érezted, hogy jó sok kommentet, meg megosztást lehet vele szerezni :D

Én szerintem azért mondják sokan, hogy egyes szinkronhangok jobban illenek a karakterhez, mint az eredeti hang, mert az anyanyelvén hallott szövegből mindenki jobban kihallja az apró hangsúlyozásokat, hangszín változásokat, hangulat jelöléseket. Ez a kérdéskör nagyon hasonlít a műfordítás dilemmájához. Nem mindegy ugyanis, hogy a szöveg értelme, hangulata, vagy zeneisége jön át leginkább a fordításban. Weöres Sándornak van egy olyan vers fordítása (sajnos nem jut eszembe melyik, ha valaki tudja, kérem segítsen), aminek az értelme teljesen különbözik az eredetitől de hasonló hangok (r-ek, meg ö-k)vannak benne, mint az eredeti franciában, hogy zeneiségében visszaadja azt. Ugyanakkor egyáltalán nem biztos, hogy egy franciának azok az r-ek és ö-k ugyan azt a hangulatot képviselik, mint egy magyarnak, hiszen míg a magyarnak ez szokatlanul (franciásan) hangzik, addig a franciának ez teljesen hétköznapi és normális lehet.
Ugyanígy van ez sajnos a filmekben a színészek hangjával: bármilyen jó beszédtechnikával kelti is életre az amerikai színész a karakterét, ez a munka minden olyan ember számára, akinek nem az angol az anyanyelve (vagy nem él hosszú ideje angol nyelvterületen) elvész, elértéktelenedik, mert nem fogja megérteni a hangjában rejlő finomságokat.
Ezt a problémát nem lehet sajnos orvosolni, ezért szerintem érdemes - ha megteheti az ember - szinkronosan és feliratosan (vagy eredeti nyelven) is megnézni az adott filmet, mert mindkét módszerrel más-más részeit élvezhetjük az alkotásnak. Tehát nekem határozottan az a véleményem, hogy egy jó szinkronnak ugyanakkora a létjogosultsága, mint az eredeti hangnak. Nincs tökéletes megoldás.

@Pomsár Miklós: Szerintem pont, hogy nem mondják sokan, én sem mondtam:) Amúgy nem keverném a verset a filmmel, nagyon más. Viszont a szinkron nem feltétlenül halott dolog és noha ritkán, de van rá példa, hogy a szinkronszínész karakteresebbet produkál a fizikai színésznél pl, Sinkó sípoló-beteg nevetése Joker-ként unikális. Az élvezhető szinkronnak általában a szlengesebb mozik tesznek be, mert akármennyire is ötletesen és hűen fordítják a szöveget, és az adott karakternek megfelelő egyben profi a szinkronszínész, akkor is halott dolog.

Először is egy mítoszt azonnal szüntessünk meg: a TDK-nek NINCS szinkronos verziója. Az csupán egy rossz álom lehet amiről ti beszéltek. az a film csak felirattal létezik.

Egyébként hírügynökségei történelmi pillanat (figyeljetek, dobok, meg fanfárok) MINDENBEN egyetértek Gergővel!

És tényleg nem kritizálok egy mondatot érvet se!

Természetesen ez egy olyan vita, amit soha senki nem fog egyik oldal javára sem eldönteni. Mert vagy az egyiket szereti vagy a másikat. A közös halmaz, meg a kettőt együtt. Ez így van jól.

Van egy kulcsmondat a videóban, hogy nem a szinkron ellen kell lázadni, hanem a felirat mellett. Tehát legyen meg mindkettőre a lehetőség (jobb esetben). Persze ez drága a forgalmazóknak, hogy legyártsanak 2 féle verziót a kinti stúdióval, de hosszú távon megérné.

Amúgy szerintem ez az egész dolog attól függ, hogy a befogadót, hogyan érte az első impulzus, az első élmény. Mondok egy példát. Gyerekkorunk nagy kedvence (vagy legalábbis 100x látott) filmje a Reszkessetek betörők. Világ életembe szinkronos láttam, egyszer angol tanárnő kérte, hogy szerezzem meg neki feliratosan ha lehetséges. Belehallgattam az eredeti hangba, próbáltam élvezni a filmet, de egyszerűen borzasztó volt, főleg mivel már kívülről fújjuk sokan ezt a klasszikust. Szóval szerintem az első élmény a döntő mindig. Ott van például a közelmúltból a Drive, a Shame, vagy a Flight. Mindegyiket felirattal vetítette a mozi, úgy láttam először, szinkronnal nem is tudnám élvezni.

Vagy mondjuk vígjátékoknál az angolban csak szinte a f*ck meg a sh*t megy az egész filmben, a magyarban meg vannak a dolognak árnyalatai, ami színesti a végeredményt. Számomra jobban élvezhető, nagyobb humorforrás.

Nekem ez a álláspontom. Jó az egyik is, de sokszor jó a másik is. Van, amit csak felirattal érdemes, de van aminél a szinkron jobban üt.

Én igenis szinkronosan nézem általában a rajzfilmeket, mert azoknak majdnem teljesen mindegy, a gyerekektől meg akik nézik, nem várhatja el senki hogy feliratokat olvassanak vagy akár előbb tanuljanak angolul mint magyarul.
És ez így is szép is lenne, egy darabig. De amikor (bocsánat, nem tudok neveket) Shrek szinkronhangja kapta meg Obelixet is, ami oda rohadtul nem illett, na akkor lett vége a gyerekkoromnak. A dagadt pupáknak aki beleesett a kondérba egy mély, nyugodt, és enyhén megjátszott ostoba hangja kellett volna hogy maradjon, nem pedig az a rekedtes-suttogós, majdnem mindenkihez illő hang. De pozitív példának hoznám a Shrekből Szamarat, aki nem kell hogy Edimörfi legyen, a magyar hangja is ugyanolyan idegesítő.

Valószínűleg nincs itt olyan aki nem látott még egy epizód Family Guy-t sem. De feltehetőleg van itt olyan, aki nem tudja hogy a karakterek felének a hangját Seth McFarlane adja(, a maradéknak a felét meg Seth Green). De azt úgy hogy LEHETETLEN bármibe is átültetni. Már csak a szóhasználata miatt is: bűn lefordítani. Egyáltalán nem bonyolult a nyelvezete, aki meg két hónapot (max egy évet) is lusta(/nem tud rá időt szánni) angolul tanulni, na azoknak ott van a felirat.

Ja és hogy egy kicsit szidjam a feliratot is: azt is rengetegszer félrefordítják. Van olyan kifejezés, amit nem lehet pontosan lefordítani - de ez csak a töredéke a melléfogásoknak. Segíti a megértést, persze, de én akkor is azt mondom hogy eredeti nyelven eredeti felirattal az igazi. Ha sok a ritka szó és választékos kifejezés, akkor jöhet a magyar szinkron alá, de csak fenntartással, mert általában az is csapnivaló.

És az eredeti nyelv nem csak az angolra vonatkozik: néztem én már spanyol filmet norvég felirattal, egyik nyelvhez sem volt semmi közöm, de a színészi játékból, a hanglejtésből és a norvég-német nyelvek közös germán eredetéből meg lehetett érteni a filmet. (Nem, nem volt érdemes végignézni, valami fos régi sablonos akciófilm volt, a nevére sem emlékszem, de nem is az most a lényeg, hanem hogy simán meg lehet érteni nyelvtudás nélkül is - tehát aki azt mondja hogy azért nem néz eredeti nyelven filmet mert csak magyarul beszél, annak is melegen ajánlom, hogy próbálja ki.)

Mivel ennek a vitának a kommunikáció és nem az eredmény a lényege, én egy kicsit védeném a szinkront. Azzal együtt, hogy gyerekkorom óta soha nem zavart, ha egy filmet felirattal kellett megnézni, sőt, némelyik tényleg jobb volt úgy. Ezzel együtt a jó szinkronra képes vagyok úgy tekinteni, mint egy plusz hozzáadott művészi eszközre, kis túlzással mint a jelmez- vagy a díszlettervezésre. Persze ez nem az eredeti alkotó(k) szándékát tükrözi, de attól még lehet nagyon jó. Nem mondom, hogy Kern hangja jobban illik Woody Allenhez, mint a sajátja, de azt mondom, hogy nekünk, magyaroknak Kern hangja hozzátesz valamit a Woody Allen filmekhez. Talán épp azért, mert ismerjük Kernt és tudat alatt a két figura összemosódik. De Dörner György is zseniális volt Eddie Murphynak, főleg amíg nem cenzúrázták. Szóval a jó szinkron jó. A rossz viszont tényleg pusztító. Aki pl. kitalálta, hogy szegény megboldogult Hollósi Frigyes legyen Darth Vader magyar hangja, azt a Dagobára száműzném, hogy napozószer ügynökként próbáljon érvényesülni.

Hogy valóban csak a feliratról beszéljünk, én is azzal értek egyet, amit már itt feljebb is említett valaki, hogy a felirat elvonja a figyelmet és nem tudod olyan természetesen beilleszteni a történésekbe, mint a hallott beszédet.
Jómagam tudok angolul, de annyira nem bízom ebben, hogy egy filmet eredeti nyelven felirat nélkül nézzek meg (mondjuk egy South Park-nál vagy akár egy The Avangers esetében nem izgat, ha esetleg valamit nem értek meg), ha viszont felirattal nézem, akkor meg úgyis azt fogom olvasni, amit meg lehet szokni, de emiatt nem vonz be annyira a film, mert (hacsak minimálisan is, de) koncentrálnom kell, hogy eljusson hozzám.
Szóval az én álláspontom az egész témáról, hogy igen, valóban a legjobb lenne eredeti nyelven, de a fent említettek miatt én bocsánatos bűnnek tartom a szinkront, és ha már ilyen, akkor lehet beszélni arról is, hogy vannak kivételes minőségű szinkronok, amik akár valami pluszt is hozzáadhatnak a műhöz. El is vesznek belőle (ez garantált), de hozzá is adhatnak.
Néha egy zenei szám remixe is hallgathatóbb lesz, mint az eredeti mű. Ettől persze nem az eredetit hallgatjuk, ezzel tisztában kell lenni.

A legnagyobb hibája a feliratnak, hogy ott villog a kép alján, akarva-akaratlan magára vonja a néző figyelmét, és ezzel a kép más pontjára öszpontosítja, mint ahova a rendező szánta volna.

Tudok annyira angolul, hogy eredeti nyelven, felirat nélkül élvezzek egy filmet, és amíg nem jön a képbe valami hardcore getto hablaty, addig ritkán észlelek fennakadást, de ha a szemembe villog a felirat, azt akarva-akaratlan elolvasom, és egy kintfelejtett félmondatot akár ötször-hatszor átfutok a szememmel, és teljesen kiránt a filmből.

Azt, hogy mennyire zavaróak tudnak lenni a feliratok, ott veszem csak észre,amikor olyan nyelven nézek filmet, amit nem értek, és folyamatosan tudatosul bennem, hogy:
-- új felirat jött
-- van benne kötőjel, a második fele másik színészhez tarozik
-- nagy betűkkel írják, kiabálás LESZ (mert néha bizony a jövőbe látunk velük)
stb.

Ha nem tehetem meg, hogy kizárom a feliratot, borzasztóan zavaró dolgokra képes.

Távolkeleti filmeknél -- amit mindenki csak és kizárólag eredeti hanggal szeret nézni -- nem tudom eldönteni, hogy most amit hallottam, az egy rosszalló hangsúly volt-e, vagy így kell hangsúlyozni a levest?

No mindegy, feldolgozhatatlanul sok komment várható a témában, valószínűleg új műsor nem lesz ennek áldzva, de a hosszú nyáriszünet után kellőképpen felpezsdíti a Tecső csatornát. Azért egy "Volt akivel egyet tudtam érteni." / "Nektek filmet nézni fölösleges!", vagy alami hasonló azér elférne valahol valamikor.

Szerintem meg sok esetben létjogosultsága van igenis a szinkronnak. Pl. sok esetben jelentősen javíthat a színészi alakításon. Pl. Steven Seagal sokkal jobb szinkronnal, mint anélkül. Vagy Sinkó Hopkinsnak. Vagy Bud Spencer és Terence Hill is jobb szinkronnal. Sokkal.

Persze, van amikor ez nem igaz, pl. az általatok említett TDK-ban Ledger-t meg sem közelíti Sthol, vagy még lehetne folytatni a sort.

De sokszor bizony kell a szinkron, sokszor meg egyenesen bűn. Tehát, egy dolog mellett kardoskodni szerintem felesleges. Pl. a Hajsza a győzelemért nehezen lesz leszinkronizálható, de pl. egy vígjáték meg feliratosan tized annyira sem vicces, mint jó magyar hanggal. (Pl. Csupasz pisztoly-sorozat)

Üdv!

A magyar szinkron világszínvonalú, ezt úgy a 90-es évek elejéig bátran ki lehetett jelenteni. Manapság tömeggyártás van, de ettől függetlenül továbbra is jó.
Stohl pedig lehet, hogy emberileg nem szerethető, de mint színész és szinkronszínész kiváló.

@Tóth József: Én nem keverni akartam a verset a filmmel, csak példaként hoztam a nyelvek és kultúrák közötti átjárhatatlanságra. És pont emiatt az átjárhatatlanság miatt értelmezhetetlen a "karakteresebb, mint az eredeti hang" kijelentés, mivel nincs meg a közös nevező a színész, meg egy más nyelvű néző között. Tehát, ha alapjában véve jó egy szinkron , akkor az legalább akkora értéket közvetít, mint az eredeti hang szerintem. (Pl. az Asterix és Obelix kleopátra küldetés, milyen nagy szövegírói teljesítmény, pedig elég durván belenyúltak az eredeti alkotásba vele.)

Alapvetően feliratpárti vagyok. Szerintem ez jobbára csak megszokás kérdése (lásd: egyéb országok szokásai).
A szinkronnal az a legnagyobb baj, hogy rengeteg hibalehetőséget kínál, melyek teljes mértékű elkerülésére (a mai filmdömping mellett) idő és pénz hiányában, csak igen kevés példa akad.
Általános hibák pl:
- karakteridegen (vagy csak annak tűnő!) szinkronhang
- szótagolva olvasó gyerekszinkron
- nem megfelelő időzítés
- rossz hangkikeverés
Utóbbira tipikus (és igen gyakori) eset amikor a beszéd (túl)kristályos így szinte függetleniti a szereplőket a háttértől. Rendkívül zavaró, és nagyon művi érzetet kelt.
Ugyanakkor pl. a Felhőtlen Philadelphia eredeti nyelven, számomra nézhetetlennek bizonyult, mivel lassan gyarapodó angol nyelvtudásom :) nem teszi lehetővé, hogy értelmezni tudjam azokat a jeleneteket, amikben több szereplő is egyszerre beszél. (Bármely epizód döntő hányada ebben a szellemben zajlik.) Ezt felirattal elég nehéz lenne lekövetni.
Továbbá a szinkron mellett szólnak azon jelenettípusok is, ahol a párbeszéd közben (esetleg) fontos információk hangzanak el a háttérben.
A szinkron napos és árnyas oldalát talán a Casino (1995) című film láttatja legjobban, amelyhez három verzió is készült:
1. iszdb.hu/?szinkron=267
2. iszdb.hu/?szinkron=1040
3. iszdb.hu/?szinkron=266
Az általános vélekedés szerint az 1. a legjobb. Ez egyben a saját megítélésem is. Bizonyára nem véletlen, hogy pár perces villámkutatás során a tyúktubán is csak erre a típusra találtam példát. Pedig egyikben sem ismeretlen nevek alkották a szinkrongárdát.
Nekem speciel jobban tetszett mint az eredeti.
Nem mellesleg az egyetlen olyan, általam ismert film, melynek a(z 1.) magyar szinkronos verziójában több a csúnya beszéd, mint az eredeti verzióban. Ez persze nem mérvadó, inkább csak érdekesség, ismerve a magyar szinkronok kozmetikázási sajátosságait. Lásd: Shaft (2000)

Ja, igen, és még valami a szinkron mellett:
Ha nincs Kránicz Lajos, Jockey sem kuncog. RIP

Most néztem, hogy a Goodfellas (1990) öt (!) szinkronnál tart jelenleg...
Most komolyan. Ennyivel olcsóbb előállítani mint megvenni?

Gergő, a rajongóid mennyisége kezelhetetlenné vállt. :) A nyári szüneted vége óta olvastam a youtube-on és most a facebookon is a hozzászólásokat a videóidra, de annyi van, hogy nem lehet végigolvasni.

@doggfather:
csak egy kis helyesbítés, a TDK-ra van szinkron
iszdb.hu/?szinkron=5598

@whattafaka: NINCS az csak egy rossz álom, írtam is, nem?! ;)

Disney mesék?! Szerintem elképesztő, hogy mennyivel ötletesebbek a magyarra szinkronizált verziók, mint az eredetiek! Például.
(Amúgy meg szegény fordítók: nincs idő a munkára, nincs megbecsülés.)

Van EGY film amire azt kell hogy mondjam, a szinkron TÉNYLEG jobb mint az eredeti hang. Ez pedig a "ravasz az agy és a két füstölgő puskacső". Ettől függetlenül érdemes megnézni eredeti nyelven is, de a magyar szinkron ebben az esetben hatalmasat dob az eredeti anyagon.
Talán azért is, mert kivételesen nem elcsépelt rutinból dolgozó szinkronszínészek, hanem túlnyomó részt valódi, profi színházi színészek adták a karakterek hangját. És nagyon odatették magukat. - ja, és pont ez az a film aminek csináltak egy TV-s szinkront, a szoksásos szinkronszínészekkel, amivel az egész egy nézhetetlen rettenetté vált.

Ezen kívül még a 3d látványfilmeknél lehet érdekes a szinkron, mert a felirat és a 3d együtt már túl szemkifolyató, (igaz a 3d-s látványfilmek többsége kevésbé erős angol tudással is nézhető).