HTML

Hollywood Hírügynökség


Egy hétrekész (mainstream) filmkritikai platform, ami messze nem olyan komoly, mint a mondat első fele. További információért olvasd el az Ars Poetica-t.



A Jótékonyságról - Komment Kedd #3

2012.12.17.

Címkék: jótékonyság

6 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://hollywoodhirugynokseg.blog.hu/api/trackback/id/tr254970615

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

justStevee 2012.12.17. 21:54:52

Mi ez a szám Gergő??? Ez kell :d link hozzá, ezzel a klippel?? :D

justStevee 2012.12.17. 21:56:09

Utálom ha nem jutubon nézem meg a videód :D megvan :D

PaperDramaQueen · http://reisuto.tumblr.com 2012.12.18. 13:36:29

Tényleg a gondolkodás a jótékonyság halála. Régebben mindig csomagoltam szendvicset a hajléktalanoknak, folyton adtam aprót, önkénteskedtem a Máltai Szeretetszolgálatnál, aztán elkezdtem gondolkozni. A Nyugati aluljáróban egy öregúrnak adtam egy ötszázast; nagyon örült, én is jól éreztem magamat. Elintéztem a dolgomat, jöttem vissza... ott feküdt a földön, emberek állták körbe és a mentősök éppen talpra rángatták. Csak arra tudtam gondolni, hogy az én pénzemből itta magát ájultra fél óra alatt; hogy az én hibám, ha kórházba kerül; és hogy mi rá a garancia, hogy nem ez lett az apró sorsa, amit szétosztottam az évek alatt? Volt egy hajléktalan, akinek ételt vittem rendszeresen - valahogy félreértette a kedvességet és molesztálni kezdett. És az a legszörnyűbb, hogy az ilyen tapasztalatok miatt már arra sem tudok vállalkozni, ami "kockázatmentes": mint egy hétvégi kenyérkenős akció mondjuk.
Szóval nagyon örültem ennek a videónak, és hogy felhívtad a figyelmemet a cipősdoboz akcióra. Persze parázok, hogy mi van, ha a kissrác nem szereti a dinókat vagy utálja a labdákat, de próbáltam olyan csomagokat csinálni, amiknek én örültem volna gyerekként. Nagyon jó, hogy vannak ilyen szervezetek, akik kontrollálni tudják, hogy az adományok jó helyre kerüljenek. Elgondolkoztattál. Lehet, ideje lenne összeszedi a bátorságomat, és visszatérni az önkénteskedéshez...

doggfather · http://dogg-n-roll.blog.hu/ 2012.12.18. 21:04:06

csak két dolgot szeretnék megjegyezni! Nah jó hármat!

1. (illetve +1):

Nagyon örülök a videónak, nagyon jó, hogy ilyen dolgokat is felkarolsz, nem csak kiabálsz a kamerába. :D
Grat, Grat, Grat!

2. (rendesen első):

Nem csak évente 1x vagy 2x lehet jótékonykodni, semmi nem tart vissza a folyamatos jótékonykodástól, csak jelzem. ;)

3. (rendesen 2).

A cípősdoboz akciónak az a lényege (én úgy tudom), hogy nem vásárolsz bele dolgokat, hanem a neked már nem kellő saját dolgokat adod tovább, ezzel is
-személyesebbé téve az adakozást
-értékesebbé téve számodra is.

De még egyszer Gart, Gart, Grat!

SomiTomi · http://somitomi.blog.hu 2012.12.22. 17:27:22

@justStevee: www.youtube.com/watch?v=XsZDWNk_RIA
Egyébként én Gergő helyében megijednék attól, mekkora népmozgásokat tud előidézni egy fél mozdulattal.

Mandarin94 2013.05.13. 20:04:14

@PaperDramaQueen:
Én is rendszeresen jótékonykodok de mostmár bátortalanabbul....
Tipikusan az a lány vagyok, aki segít leszállni a babakocsis kismamának a villamosról, a vonatról, a néninek segít felcipelni a szatyrát az aluljáróból, minden karácsonykor csinálok dobozt stb.
Régen minden hajléktalannak adtam aprót, ma már nekem is számít az az öt forint. Most is adok de elég ritkán. Valamiért ahhoz kötöm, hogy csinál-e tevékenyen valamit az a személy akinek adok egy kis aprót. Tehát, hegedül, énekel, patkánnyal mutatványozik stb. Mert őket becsülöm a legjobban. Ez a tenni akarás elképeszt ezeknél az embereknél.
A bátortalanságomat az okozza, hogy egyszer kinyitottam a pénztárcám, hogy szedjek ki aprót, és ellopott tőlem a megsegítendő személy egy ezrest. Ennek ellenére igyekszem úrrá lenni a parámon, és igyekszem továbbra is bátran megállni ha úgy adódik. Nemrég egy hajléktalan nő állított meg és otthagytam volna ha nem hangzik el a "szendvicsnek is nagyon örülök" mondat. Megálltam, és bár iszonyatosan féltem amíg előhalásztam a hátizsákomból a szendvicsem, hogy na most ellop tőlem valamit, nem ez történt. Örült annak, hogy kapott tőlem egy szendvicset, és nem könyörgött pénzért, nem követelődzött, semmi ilyesmi.
Szóval legyünk bátrak, próbálkozzunk,hátha megéri!