HTML

Hollywood Hírügynökség


Egy hétrekész (mainstream) filmkritikai platform, ami messze nem olyan komoly, mint a mondat első fele. További információért olvasd el az Ars Poetica-t.



Daybreakers (A vámpírok kora) Filmkritika

2010.04.03.

Tiszta ideg vagyok. A közelgő szakdolgozat leadás, a szakmai gyakorlat és az egyéb újságírói teendők közt körülbelül annyi agyi kapacitásom van, mint egy náthás óvodásnak. Szerencsés megfigyelők rajta kaphatnak, ahogy fejjel előre fekszem a fűben egy gigászi zacskó gumicukrot szorongatva, minden aktív cselekedet vagy látható életjel produkálása nélkül. Ezekben az áldásos pillanatokban kapcsolom ki az agyam, így ha hív a kötelesség, és moziba kell mennem, akkor vagyok hajlandó befogadni egy filmet, ha nincs négynél több tulajdonsága. Egy agyatlan, szórakoztató maszlag legyen, ami semmilyen hatást nem gyakorol a hosszú távú memóriámra. És láss csodát: Daybreakers!

Előre megjegyezném, a Daybreakers egy hihetetlenül szórakoztató, mulatságosan véres és kétségtelenül pocsék film. Fontos tény továbbá, hogy egy vámpír se csillog, viszont mindegyik megdöglik a nap alatt, nincs mézesmázos szerelmi jelenet, viszont van kapcsolat a denevérekkel, senki sem esetlen gimnazista, hiperaktív hormonoktól megbolondult párkapcsolati preferenciákkal, viszont VÉR és FAKARÓ és LAZA STÍLUS és amit akarsz, van. Hivatalosan is minden helyre lett téve a vámpírokkal kapcsolatban. Amíg el nem jön az új Alkonyat abortáció. Akkorra megint ki kell találni valamit.

 

TÖRTÉNET!

 

Az alapkoncepció egy vámpírfilmhez képest kivételesen szofisztikált. Egy mutáns denevér harapásából indul ki a vírus, mely az emberiség haláltól való félelmén alapulva hamar elterjed. Az ország átáll vámpír életmódra, új szakmák keletkeznek, mint a vérfarm kezelő, vagy az UV – ellenes tuning specialista a Chrysler szalonban. A halhatatlanok azonban hamar felzabálják a népességet, és a vér kifogyásától rettegő társadalom kezd szétesni. Ezen próbál segíteni Ethan Hawke, aki mint vezető sejtbiológus, a pótvér feltalálásán munkálkodik. Emberszimpatizáns, véglegesen azonban akkor áll át a renegát emberiség oldalára, mikor kiderül, hogy sokkal többet segíthet nekik, mint gondolta. A vámpír kór ugyanis visszafordíthatónak tűnik…

Ez az alapkoncepció, tökéletesen működőképes, főleg hogy ha hozzá tesszük, hogy az ellenállás vezére… Khmm: Willem Dafoe, aki az Elvis nevű nyílpuskát lóbáló, old school sportautó vezető faszagyereket játsza. Mégegyszer:

 

 

 

 

 

 

 

 

Ez annyira lazának tűnhet, hogy már gyanakszik az ember, mit akarnak ezzel az erőltetett mennyiségű vagány elemmel elfedni. Egy pocsék expozíciót, egy bugyuta klisé történetet, és egy bámulatosan borzalmas végkifejletet. De tényleg. Nem lövöm el a poént. A végén mindenki egybe szalad, hogy rendeződhessenek a problémák, de annyira erőltetetten, hogy azt hinné az ember, valaki összehívta a stábot egy koktél partyra. Mindenki szép sorjában befut egymás után, kiteszi a kis kezét és kéri a jól megérdemelt jutalmat/büntetést. Mint a menzán. nemigaz.

 

AKCIÓ

 

VÉR!  Sok sok vér és sportkocsik és vér és vámpírbunyó és vér és bum bum bumm vér.

Ez a leírás a szellemi színvonalat is tükrözi, de jelen esetben ez tökéletesen működik. Egyszerűen szórakoztató. Pont. Vér.

 

MEGVALÓSÍTÁS

 

Valahogy amikor megíródott a forgatókönyv, olyan ötletesnek bizonyult, hogy elszívta az összes kreativitást a film más részeitől. Nem elég hogy a történet és a karakterek tucatok, de az egész film kinézete olyan semmilyen. A vérfarm rideg és kék, az emberek búvóhelye zsúfolt és poros, a kameramozgások olyan flexibilisek, mint egy gáztűzhely, igen kevés említésre méltó elem van ezen a téren. A szörny vámpírok kifejezetten jól néznek ki, és a spontán vér-robbanások (bizám) a többi testfolyadék effekttel együtt jól lettek kivitelezve. Vér.

 

ZENE

 

…vér

 

SZEREPLŐK

 

Ethan Hawke kellemes színészi munkát hoz, bár kiverhetné a fejéből az Alkonyat mintáját, mert függetlenül a film vámpírjainak megakirályságától, ő mégse hajlandó egyszer se fellelkesülni, csak nyavalyog és bámul a semmibe, persze MESSZE nem annyit, mint a twilight beli Edward, úgyhogy én ezért már hálás vagyok. Ja igen, és az ő karakterének a neve is Edward. De miért?

Emellett mindenki más teljesen felejthető, kivéve persze Willem Dafoe-t, aki rövid és erőltetett szerepét is kellő mennyiségű élettel tölti meg. Claudia Karvan tehetségesen alakítja „A Nő”-t, aluljátszatott karakter, pedig meggyőződésem, hogy jóval többre képes. Más emberre (a fent idézett okokból kifolyólag) nem emlékszem, de azt hiszem senki más se fog, sajnos a karakterek terén is alul teljesít a film. Egy izgalmas világot megtöltött unalmas emberekkel.

Úgy tűnhet, mintha nem lenne mit mondanom erről a filmről, és ez így is van. Nem azért jó, mert mély, vagy ellentmondásos. Egyenes út a pokolba, egy másfél órás véres hajsza meglepetések, csodák, és különösebb látványosságok nélkül. Mindettől eltekintve én ajánlom ezt a filmet bárkinek, aki kicsit ki akar kapcsolni, és/vagy szeretne még az életében normális vámpírt látni. Mert akad még egy pár.

 

Címkék: daybreakers

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://hollywoodhirugynokseg.blog.hu/api/trackback/id/tr131892513

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.